MESTEREMBEREK IS NAGY SZÁMBAN ÁLLNAK RENDELKEZÉSEDRE: KŐMŰVESEK, ÁCSOK ÉS MINDENFÉLE MŰVÉSZETBEN JÁRTAS SZÁMTALAN EMBER, AKIK MEG TUDJÁK MUNKÁLNI AZ ARANYAT, EZÜSTÖT, BRONZOT ÉS VASAT. RAJTA HÁT, LÁSS HOZZÁ; ÉS LEGYEN VELED AZ ÚR! (1.KRÓN.22:15)

A GONDOSKODÓ ÖNKORMÁNYZATRÓL

A gazdaságilag önálló, fejlődőképes és munkahelyeket teremtő önkormányzati szerepvállalás nélkül csődbe juthat minden település. A feltételek megteremtéséhez viszont gyökeres szemléletváltást kell meghonosítani a vezetésben; olyan alkalmas, cselekvőképes és kreatív emberekkel, akik rátermettségüket és tudásukat a közösség érdekében kamatoztatják. Személyükhöz azonban megvalósítható programok, tervek és fejlesztési lehetőségek is szükségesek. Meg kell találni a település adottságaihoz leginkább igazodó elképzeléseket, amellyel munkahelyet, értéket, működő helyi gazdaságot és megélhetést teremthetnek. Ezen célok megvalósítását elsősorban független képviselők tudják a leghitelesebben végrehajtani, akik az általuk létrehozandó testületben nem csak "rendeleteket gyártanak", hanem szívügyüknek tekintik a lakosságról való gondoskodást.

PROGRAM

1. Első és legfontosabb lépésként olyan jegyzőt kell találni, aki hiteles, és korszerű iránymutatással költséghatékony működésre ösztönző, új vezetői ellenőrzési és felügyeleti módszereket is alkalmazni tudó hivatali munkát honosít meg. Aki képes az előző időszak törvénytelenségeinek feltárására, a rossz döntésért felelős személyek megnevezésére, számonkérésére, és azok kijavítására javaslatokat tud tenni.

2. Második lépésként hatékonyabb pályázatfigyelő és pályázni tudó céggel, irodával kell szerződést kötnünk, amelyet kevesebb pályázatírási, de magasabb sikerdíjjal kell érdekeltté tenni az eredményesebb munkára. (Pályázati forrásból szándékozom megvalósítani az un. Főtér-Programot, az Egészségház rekonstrukcióját, s aktív Kisvárosi Központ kialakítását a buszpályaudvar feletti üres területen, óvodával, sportcsarnokkal, egyéb szolgáltatásokkal, ill. a tó környékének turisztikai szempontból történő használhatóvá tételét. Most kell megragadni a hagyományos energiafelhasználást csökkentő, környezetbarát fűtéskorszerűsítő pályázati lehetőségeket is, hogy közintézményeink fűtésrendszerét az új igényeknek megfelelően alakítsuk át.)

3. Terveimnek ugyancsak jelentős súlypontja, a helyi vállalkozók megbecsülése, önkormányzati feladatokkal történő megbízása, melyek egy felívelő konjunktúra esetén biztos bázisai lehetnének a településnek.

4. Nagyobb esélyt kell adni helyi lakosoknak is, hogy a helyben adódó munkalehetőségeknél az eddigiektől sokkal nagyobb előnyt élvezzenek.

5. Valós szükségletekre épülő intézményrendszert kell kialakítani, működtetni, melynek megvalósítása érdekében el kell ismerni és támogatni kell az egyházi és civil szervezeteket, annak mértékében, ahány fóti, állandó bejelentett lakcímmel rendelkező személy veszi igénybe azok szolgáltatásait.

6. Olyan közösségi, művelődési, kulturális programokat kell elindítani, melyek több értelmes és hasznos szabadidő-eltöltési lehetőséget nyújtanak, s a megromlott társadalmi folyamatot javíthatják. (Kiemelt figyelmet és támogatást fordítva a hagyományőrzést szolgáló kezdeményezésekre, kézműves foglalkozásokra, fóti művészek tárlataira, bemutatkozási lehetőségeire, a fóti ősz rendezvénysorozat kibővítésére, ill. a fiataloknak is lehetőséget adva arra, hogy tehetségük bontakozó lépéseit megmutathassák, stb.)

7. A településüzemeltetést mindenképpen önkormányzati irányítás alatt gondolom a legcélszerűbbnek működtetni, amelynek keretében Befogadó munkahely-ként, lehetőséget kívánok adni minél több hátrányos helyzetű fóti lakos foglalkoztatására, ezáltal a település rendezettebbé, gondozottabbá tételére is.

8. Fontosnak tartom azt is, hogy állítsuk vissza a helyi termelők megsegítésére a piacokat, Kisalagon és az Öreg Faluban is legyen arra kijelölt hely. Felmerült az igény, és javaslat érkezett egy MAGYAR ÁRÚK ÁRÚHÁZA megvalósítására is, melyet magam is proponálok.

9. A munkahelyteremtés irányában kötelezettséget vállaló befektetők számára nagyobb teret kívánok adatni, a meglévő önkormányzati földeket és iparterületeket pedig lehetőleg nem eladni, hanem bérbe adni lenne ésszerű.

10. Kísérletet fogok tenni a MÁV-val és a BKV-val való megegyezésre, hogy a Közlekedési Szövetség által megállapított, Rákospalota-Kertvárosig terjedő egyesített bérleti határt terjesszék ki Fótig. (Ez jelentős költségmegtakarítás lehetne a munkába és iskolába Budapestre bejáróknak.) Valamint a tranzitforgalom csökkentése érdekében, az Autópálya Üzemigazgatóságával is egyezséget kívánok kötni, hogy az M3-as autópálya díjmentesen használható határa a gödöllői leágazónál legyen!)

11. Párbeszéd a választókkal: Én fontosnak tartom, hogy a választások után is aktív kapcsolatban maradjak az emberekkel, ne szóbeszédek, pletyka útján értesüljenek arról, mit csinál a polgármester, ill. a képviselő testület. Az önkormányzat lapjában folyamatos tájékoztatást kívánok adni arról, hol, milyen ügyekben folytattam tárgyalásokat, hoztam, hoztunk döntéseket. A megvalósításban a Fóti Hírlap szerkesztőire gondolok. Ki kell dolgozni a rendszeres Helyi TV adással kapcsolatos teendőket is. Olyan gyakorlott, valós információk közlésére elkötelezett személyt kívánok a Fóti Honlap szerkesztésével megbízni, aki az előző időszakban már jól és látványos sikerekkel végzett ilyen munkát, aki a KT elé kerülő előterjesztéseket, döntéseket kellő időben megismerhetővé teszi, hogy a lakosság azokkal kapcsolatban, időben észrevételekkel élhessen. Közéleti Internetes Fórumom által pedig a személyemhez szóló, közvetlen véleményezési lehetőséget kívánom biztosítani továbbra is. Ezen kívül, alkalmanként, a legnagyobb horderejű ügyekben, tanácskozások, falugyűlések megtartását is kívánatosnak tartom. (A tájékoztatás alapját képző Informatikai Koncepció alapját lásd lejjebb, a Jegyzetek között.)

12. Utolsó helyre került, de lényeges kérdés számomra, s gondolom minden fóti lakos számára a polgárőrség és a közterület-felügyelet munkájának fokozottabb támogatása, megerősítése is.

ÖSSZEFOGLALÁS

Társadalmi kapcsolatokban gazdag, sokszínű, szolidáris közösség fejlesztésben gondolkodom, melynek megvalósítására kérek és várok minden olyan helyi polgárt, aki tevőlegesen is részt kíván vállalni a városunkban kialakult helyzet megváltoztatásában, javításában. Azt gondolom, településünk jólétének érdekében mindenkinek félre kell tennie személyes sérelmeit, egyéni érdekeit, s nem mutogatva másra, a közös cél elérésére kell koncentrálnunk!

Mert a város megmentését együtt, egymás véleményét meghallgatva, egymással konstruktív párbeszédet folytatva, egymást segítve, csakis összefogással, szeretetben érjük el! Rajtunk múlik, akik e településnek lakói vagyunk, akik nélkül nem, DE VELÜNK EGYÜTT SIKERÜLHET!

Kulcsár Lajos

független polgármester-jelölt

(Készült 2010. júliusban, közzétéve 2010. augusztus 03-án)

JEGYZETEK

(A beérkező lakossági hozzászólások kapcsán)

A KÖTVÉNYKIBOCSÁTÁSRÓL: A kötvénykibocsátás nagy horderejű, kényes kérdés, amit valószínűleg az akkori adott gazdasági helyzet diktálhatott. Tárgyalásakor nem merültek fel alternatívák, csak ellenzések. Arra vonatkozólag, hogy mit lehetett volna helyette alkalmazni - az önkormányzati földek eladásán kívül, amire akkor nem volt vevő -, senki sem tudott jobb javaslatot tenni. Ez egy fájdalmas kényszerpálya most már, mert más lehetőség nem volt, viszont a vállalt kötelezettséget teljesíteni kell! Azt gondolom, a gazdasági helyzet lehetőségei szerint, szakemberek véleményét, tanácsát követve kell majd egy optimális megoldási tervet kidolgozni, és előterjesztéssel élni vele a Képviselő Testület felé. De ebben a kérdésben is várom mindazok javaslatát, akik tudják a megoldást, mit lenne bölcs dolog meglépni!

2-ES PONTHOZ: A magánszemélyek fűtéskorszerűsítésére és a lakóházak hőszigetelésére 1998-2002 között egyszerűen igénybe vehető pályázati támogatás volt elérhető a "Széchenyi Terv Pályázat" keretében. A Gyurcsány kormány ezt megszüntette, majd ugyanerre egy rendkívül bonyolult feltételrendszerű pályázatot írt ki. Ezt csak kevesen tudták igénybe venni, mert mind a megírásához, mind a kötelezően csatolandó bonyolult számításokhoz és igazolásokhoz méregdrágán dolgozó pályázatírókat kellett igénybe venni. Mindezt előre, saját zsebből kellett előfinanszírozni, kockáztatva az összeget, ha a pályázat nem nyer! Az újraindított Széchenyi Terv jelenleg nem tartalmaz ilyen pályázati lehetőséget, de valószínűleg hamarosan lesz benne, hiszen az energiatakarékosan működő háztartások kialakítása kötelező uniós trend!

GEOTERMIKUS ENERGIA ALKALMAZÁSA: A Paleotherm Kft. fóti székhelyű cég. Geotermikus energiát hasznosító hőszivattyúk felhasználásával számos, főleg közösségi építmény fűtő-hűtő rendszerét építették ki. Kiváló referenciákkal rendelkeznek (pl: Marcali Uszoda). Vezetőjük, Kiss László szívesen ad tájékoztatást a "zöldenergiát" hasznosító koncepcióról. 06-20/925-47-26 (www.paleotherm.hu)

BUSZFORDULÓ FÖLÖTTI TELEK ÜGYE: A buszforduló fölötti önkormányzati telek hasznosítása azért is sokak igénye, mert még Szent-Iványi Géza polgármestersége idején sok szó esett iskola és sportcsarnok, uszoda építéséről arra a területre, s ez a köztudatban maradt. Evidensen kínálja magát a megoldás, csak jó szem és közösségi szemlélet kell hozzá. (Talán az új iskolának is ott lett volna jobb helye. Akkor még a telken nem volt zálogjog. Az idő múlásával kifutottak az egyházi iskola átadása okán nyert állami támogatás pénzösszegének felhasználhatósági határidejéből. Ekkor jött szóba a "Forgács-féle" telek megvásárlása. Szent-Iványi terve alapján, a legjobb helyen lett volna, a csak épületköltséget jelentő iskola, s ingyen egy sportcsarnok is.)

PÁLYÁZATOK ÜGYE: Egy saját pályázatfigyelő és író, támogatott oktatás útján történő "kiképzése" már nekem is eszembe jutott, de megerősített ebben a gondolatban egy lakossági hozzászólás. Az nem világos még számomra, hogy ez a munka milyen volumenű tevékenységet igényel? A tevékenység kitölti-e egy főállású alkalmazott munkaidejét, vagy részfeladatként, összevontan kapná egy jelenlegi hivatali alkalmazott, plusz jövedelemért? Majd kiderül, melyik út járható ezen a téren is.

3-AS PONTHOZ: Új helyi vállalkozások alapításában, és a meglévők megerősítésében mindannyian érdekeltek vagyunk. Elsősorban a lakosság számára helyben igénybe vehető üzlethálózatok és szolgáltatások körének szélesítése, a minőség növelése, és az árak elérhetőbbé tétele miatt. Az árakat az ugyanazon profilban működő új vállalkozások versenyhelyzetet generáló, pozitív árképző hatása csökkenthetné. A település közös haszna, természetesen a befolyó adók!

HELYI VÁLLALKOZÁSOK SEGÍTÉSE: Az Önkormányzat - jelenleg - nem rendelkezik önálló forrással a konkrét pénzbeli támogatáshoz. De a helyi vállalkozók önkormányzati munkákkal való megbízása, az ebben való prioritás biztosítása, már első lépésben is megvalósítható. Egy 17 ezer fős lélekszámú településen sok olyan feladat adódik, amelynek elvégzésére vállalkozók bevonásával kerül sor. Veresegyháza példájából tanulva, hogy az önkormányzat nem csak segítette a különböző vállalkozások letelepedését (ingyen, vagy kedvezményes telekkel), hanem minden munkával, ami a településen adódik, elsőként rájuk gondol, őket bízza meg. Ezzel biztosítva bevételi forrásukat, s egyben azt is, hogy jó adófizetők lehessenek, illetve a helyi lakosok helyben jussanak munkahelyekhez. Így érdekeltté válnak abban is, hogy minőségi munkát végezzenek, hiszen maguknak, saját településüknek végzik azt, s a minőség függvényében kaphatnak ismételt megbízást.

A közbeszerzési eljárás pályázat elbírálási kritériumaiban nincs olyan törvényi kitétel, hogy kizárólag a legolcsóbb ajánlatot szabad csak elfogadni! Ez is szempont ugyan, de ha nincs nagyságrendi különbség a legalacsonyabb árajánlat és a helyi pályázó szakmailag elfogadható dolgozata között, a bírálóbizottság dönthet a helyi pályázat javára. A lényeg, hogy ez - az összes szempont mérlegelése alapján - a legelőnyösebb legyen a település számára. Így a szempontok között hangsúlyt kell kapjon, a helyben adózás ténye, és a helyi gazdaság megerősítésének támogatása is.

Az én programom ezen felül a hosszú távú irányelveket tartalmazza. A segítségnyújtás további módjainak előkészítése és megfogalmazása a szakdolgozók feladata lesz majd, a kormány gazdasági programjával párhuzamban. Kérni fogom őket, hogy a helyi támogatási lehetőségek feltételrendszerét az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott szempontok figyelembevételével dolgozzák ki.

EGYÉB LEHETŐSÉGEK KÖZVETÍTÉSE: A vállalkozók informálása a város honlapján. Például napokon belül beindul Magyarországon a "Szegények Bankja". Egyenként 300 ezer és egymillió forint közötti összeget kaphatnának a vállalkozások az induláshoz, mégpedig jogi és pénzügyi fedezet nélkül, bizalmi alapon. A Raiffeisen Bank által társadalmi felelősségvállalási tevékenység keretében felajánlott összegből 400 vállalkozás indulhat el. Két és fél év alatt 400 millió forint hitelt helyeznének ki.

4-ES PONTHOZ: Méltánytalan azok számára, akik bejáróként önmaguk fizetik a pesti bérletet is, hogy Fóton kézen-közön töltődnek be a pozíciók. A fótiak sokszor nem is értesülnek a megüresedő álláslehetőségekről. Ezért az intézményeknél keletkező üres státuszra pályázóknál, az alkalmasság mellett azt is figyelembe kell venni, hogy helyi lakos-e az illető! Ez nálunk - jelenleg - mintha hátránynak számítana. Fót úgy tűnik csupán a segélyezésre rendezkedett be, és szívesebben alkalmaz nem fóti lakost, és inkább fizeti számukra még a sok útiköltség hozzájárulást is. A mi önkormányzatunk, hivatalunk, az "Út a munkához program" keretében is nagyon nehezen biztosít a rászorulók számára munkát, pedig bőven lenne mit javítgatni, szépíteni a településen. Ennek ellenére, még az e program keretében adódó lehetőséggel sem kívántak élni, segíteni azokon, akik nagyon nehéz helyzetben tengődnek.

5-ÖS PONTHOZ: A nehéz gazdasági helyzet miatt, egyelőre csak a kötelező feladat ellátásban szerepet vállaló szervezetek támogatását lehet felelősséggel felvállalni! Itt szeretnék válaszolni arra a lakossági ellenérvre is, miszerint a más településeken tanuló fóti gyermekekre is kap az ottani intézmény támogatást, "fejpénzt". Valóban járnak Fótról is gyermekek más települések iskoláiba. Ez főleg Budapestre vonatkozik, ahol egy-egy kerületben 80-100 ezer ember él, tehát nagyságrendileg sokkal több főre irányozva kapja az állami támogatást is, mint Fót! Érdemes konkrétabban megvizsgálni ezt az igen összetett, de jelentős pénzügyi vonatkozású kérdést, és igazságosan eljárni úgy a Waldorf, mint az önkormányzati, illetve egyházi iskolák vonatkozásában. Mert például, van nekünk egy Waldorf iskolánk is. Közel 400 gyermek jár oda, de csak 58 FÓTI! A normatívát viszont az állam minden település saját lakosságszámának arányában osztja le! A nem fóti lakhellyel rendelkezők támogatására más feladattól, vagy a színvonalasabb pedagógiai munkától kell elvenni a pénzt. Esetleg több csoportot kell indítani, ami plusz termek kialakítását, és pluszdolgozók felvételét is igényli. (Egy lakossági telefonhívás szerint viszont a Waldorf Iskola az 58 gyermek után sem kapja a normatív támogatást!)

6-OS PONTHOZ: "Ehhez a programponthoz illeszkedik a sok csellengő tizenéves helyzete. Pénteken és szombaton éjszakába nyúlóan vonulnak az utcákon. Nem ismerem a vendéglátóhelyeinket, amelyeket sorba látogatnak, de a jelek szerint elég sok alkoholt fogyasztanak. A kábítószer fogyasztás fóti méreteit nem ismerem. A Művelődési Ház valamely termét lehetséges lenne-e hétvégi tinédzserszórakoztatásra felhasználni? A katolikus közösségi programok közül kiemelkedően sikeres a táncház. Gondolom, református testvéreinknél is van hasonló nagyszerű program. Ezek mintájára nem szervezhetnénk a Művelődési Házba táncház alapú, s benne foglalt más művelődési programokat? Nem méregdrága belépővel, tehát városi támogatás is szükséges lenne hozzá. Természetesen szigorúan alkoholmentes és ellenőrzött kábítószermentes eseményként lenne elfogadható." („Búzaszem” javaslata a fórumról.)

8-AS PONTHOZ: A Magyar Termékek Áruháza nagyon jó ötlet. Maga az üzletlánc is folyamatosan keresi a terjeszkedési lehetőséget. Az ÖK tudna olyan kedvezményeket biztosítani, ami elég vonzó lehetne számukra, egy új egység fóti megnyitására. (Ha jól tudom, Dunakeszin már van.) A megvalósítás csak idő és helyzet kérdése, én proponálom.

11-ES PONTHOZ: "Az Informatikai Koncepció megvalósításához célszerűnek látszik az Önkormányzat működését támogató informatikai hátterének, a törvényi követelményeknek való megfelelőség fenntartása és az innovatív fejlesztés. A gazdaságos üzemeltetés biztosításához célszerűnek látszik, bizonyítottan megfelelő minőségi képességekkel (szakmai, technológiai, információbiztonsági) bíró vállalkozás megbízására (outsourcing).

Outsource: Az outsource szolgáltatási szerződéseken (SLA) nyugvó rendszeresen kontrolált és igények alapján korrigált hosszabb távú együttműködést jelent a partnerrel, amelynek során mindkét fél számára biztosított az informatikai biztonság, rendelkezésre állás, megbízhatóság, mind pedig a tervezhető, gazdaságos, környezettudatos kötelezettségvállalás." (Lad-Alk Center - Váradi Ernő)

12-ES PONTHOZ: "Foglalkoztatni kellene valakit, aki általános jelleggel méri fel a kisváros természetes rendjét, kiszűrve belőle a durván kirívó tényezőket. Vigyázná városunkat. Erre kizárólag egy köztiszteletben álló, legtöbbünk által elfogadott lokálpatrióta felelne meg. S mivel nem a napi 8 órai munkába illő elfoglaltság, hanem a nappal és az éjszaka bármelyik részén szükség lehetne a munkájára - nem folyamatosan -, ez egy tipikus nyugdíjas feladat lenne. Nem intézkednie kellene, csak összegyűjteni a zavaró jelenségeket, jelezni az illetékesek felé. Tiszteletdíjat vagy nyugdíjas állást kapna a várostól, mi meg nyugodtabban pihenhetnénk. Ilyen általánosan ismert és kedvelt ember kevés van. Azt hiszem, nagyon sokan megbíznánk "Betyár" (Andi József) személyében, ő lehetne a garancia az elfogulatlan, mindenki érdekét érvényesítő, a város élhetőségét javító tevékenységre." („Búzaszem”-től a Fórumról)

Andi "Öcsi"-t a polgárőrséggel egyeztetve, velük együttműködve kellene bevonni ebbe a munkába. Ha úgy alakul - és "Betyár" is vállalja -, a magam részéről megteszem a szükséges lépéseket.

(Folytatás következik, a beérkező észrevételek, javaslatok alapján…)

ÖTLETBÖRZE

2009 telén a politikummentes országirányítás alapelveit kidolgozó Civil Mozgalom egy tagja keresett meg, induljak a CM színeiben országgyűlési képviselőjelöltként. A célkitűzéseik megismerése és néhány személyes konzultáció után, nemmel válaszoltam a megtisztelő felkérésre. Alapelveikkel egyet értek, de a független közéleti működés mellett maradtam már akkor is, mert a „Képviselői Szerződés” aláírásával kötelezettséget kellett volna vállalni, hogy az országgyűlési döntéshozatalokkor mindig a párt által meghatározott álláspontot képviselem. Az önkormányzatok számára kidolgozott programjukat viszont településenként átgondolandónak, részleteiben használhatónak tartom.

I. ÖNFENNTARTÓ VIDÉK

A magyar falvak történelmi múltja volt és jövője lehet az önfenntartó, önellátó ökológiai gazdálkodás. Az elmúlt 20 évben a 600 lélekszám alatti magyar falvak a különböző politikai indíttatású államigazgatási intézkedések következtében gyakorlatilag ÉLHETETLENNÉ váltak. Amennyiben a politika részéről ez a falurombolási gyakorlat tovább folytatódik, sajnos a 600 és 1000 lélekszám közötti falvak is hamarosan hasonló helyzetbe kerülnek. Magyarországon ma mintegy 2000 olyan veszélyeztetett falu van, amelynek lélekszáma kevesebb, mint ezer fő.

Az 1948–1988 közötti időszakban az akkori POLITIKA lényegében felszámolta a tanyasi gazdálkodást, az 1989–2010 közötti időszakban pedig az aktuális POLITIKA élhetetlenné tette a kis falvak többségét. Felszámolta a bölcsődéket, az óvodákat, az iskolákat, a postákat, vagyis az évszázados fejlődés minden vívmányát. Felszámolta a közlegelőket, lehetetlenné téve a falusi lábasjószág tartását. Az ipari termelés visszaesése és a TSz-ek megszűnése következtében keletkezett tömeges falusi munkanélküliség kezelését a munkáról leszoktató segélyezés bevezetésével kívánta megoldani – sikertelenül. Az úgynevezett „Közhasznú munka” sem lett közhasznú, mint ahogy az „Út a munkához program” sem vezetett oda ahova akarták, vagyis a munkához.

A II. világháborút megelőzően – sőt még rövid ideig utána is – a magyar falvakban zömmel családi gazdaságokban, önfenntartó, önellátó, ökológiai gazdálkodás folyt. A falusi munkanélküliség ismeretlen fogalomnak számított.

A POLITIKA – főként a választási időszakban – előszeretettel ígéri, hogy iparosítással új munkahelyeket teremtve felszámolja a falusi munkanélküliséget. Ígéri annak ellenére, hogy tisztában van vele: a globalizáció hatásának következményeként a városokban is tönkre megy az ipar és egyre nő a munkanélküliség. A falvakban még az a körülmény is növeli a munkanélküliek számát, hogy húsz év óta erőteljes föld akkumuláció folyik. Az újonnan létrejött nagybirtokok sok géppel és kevés emberrel, belterjes monokultúrás gazdálkodást folytatnak, annak minden ökológiai káros következményével együtt. Előfordul, hogy egy 2500 ha területű birtokot 5 emberrel művelnek meg, miközben azonos nagyságú földterületen az önfenntartó, önellátó, ökológiai gazdálkodást folytató családi gazdaságok akár 500 embernek is munkát és biztos megélhetést adhatnának.

A POLITIKA láthatóan nem érdekelt a szerinte idejét múlt, a múlt századra még jellemző családi gazdálkodási formák újraélesztésében és fenntartásában – melynek jellemzője az önellátás magas foka mellett a felesleg piaci értékesítése volt. Azt, hogy nem idejétmúlt a családi gazdálkodási forma, bizonyítja a magyarnál sokkal fejlettebb mezőgazdaságú országokban működő ilyen típusú gazdaságok rendkívül magas száma. A gyakorlat is azt bizonyítja, hogy a családi-gazdaság, mint termelési egység, a mezőgazdaság legéletképesebb formája, ami eredményességben semmiféle mással nem pótolható!

A mai Magyarország területén, a jelenleg megművelhető földterületen mintegy 50 millió ember ellátására elegendő élelmiszert lehetne megtermelni. E tényhez képest a magyar népesség élelmiszer-szükségletének egyre nagyobb hányada importból származik!!!

A negatív tények ellenére a helyzet megoldása mégsem reménytelen, hiszen annak lényege a falvak történelmi múltjában és az önrendelkezésében van. Konkrét megvalósítható programok, melyeket a települések adottságai/igénye szerint külön-külön vagy csoportosan is meg lehet valósítani:

- Zöldség, gyümölcs felvásárlás és értékesítési lánc:

A magyar vidék messze földön híres a mezőgazdasági termékeiről, ezeknek mégis egyre nehezebb értékesítési lehetőséget találni mind itthon, mind külföldön. Egy önkormányzat vállalja a mezőgazdasági termelők összefogását, a széleskörű piackutatást és a piacra juttatást - ezzel is segítve a termelők mindennapos munkáját és megélhetését.

- Zöldség és gyümölcsfeldolgozó konzerv-, lé- és aszaló üzem:

A helyben megtermelt zöldség és gyümölcs nagy részét sokkal olcsóbb és jövedelmezőbb helyben feldolgozni. Ez azért is fontos, mert jó híre és sok évtizedes hagyománya van a magyar konzerviparnak. A helyi és a piaci viszonyokat figyelembe véve azt kell csak átgondolni, mit érdemes előállítani ezekben az üzemekben. Elsődleges célunk a fizetőképes piacok ellátása egyedi termékkínálattal, úgy itthon, mint külföldön. Ésszerű megoldások esetén egy ilyen üzem akár egész évben, teljes kapacitással is működhet, amihez minden segítséget megad egy önkormányzat.

- Üdítő- és egyéb italok, termékek gyártása:

Egy magyar technológia segítségével lehetőség van vegyszer- és tartósítószer-mentes, egészséges üdítőitalok, de akár konzervipari termékek gyártására is. A szabadalmazott eljárást eddig csak külföldön sikerült megvalósítani a feltalálónak, ott viszont óriási sikerrel. Itt az ideje, hogy az önkormányzatok közreműködésével Magyarországon is minél több településen létrejöjjenek olyan üzemek, ahonnan a termékek lényegében konkurencia nélkül tudnának betörni az ital és az élelmiszerpiac minden területére.

- Biotermelési hálózat:

Egyre többen igénylik, hogy az asztalukra kerülő zöldség, gyümölcs, vagy az állati eredetű termékek és az egyéb élelmiszerek is vegyszermentesek, ezáltal egészségesebbek legyenek. Rövid idő alatt bárki átállhat erre a termelési formára, amennyiben megfelelő segítséget kap hozzá. A jó minőségű biotermékek az egész világon korlátlan mennyiségben és magas áron értékesíthetők, amiben aktív szerepet vállal egy önkormányzat.

- Helyi pékség és sütőüzem:

Az önkormányzatok fontos célkitűzése egy kenyér és péksütemény gyártó hálózat létrehozása. Ennek oka a gabonatermés nehézkes eladása és a vegyszeres kenyér, ami nem csak drága, de egyre rosszabb állagú is. A finom és tápláló pékárunak mindenhol nagy piaca lenne, ami a hasznosság mellett még nyereséget is hoz.

- Ivó és gyógyvíz előállítás:

A tiszta, szennyező- és káros anyagoktól mentes ivóvíz az egészséges élet alapfeltétele. Egy önkormányzat legfontosabb feladatainak egyike, hogy ezt minden körülmények között biztosítsa a településeken. A helyi vízhozam függvényében pedig többirányú hasznosításra is lehetőség adódhat. Ennek formája a település adottságainak függvényében széles skálán mozoghat, a palackos ivó- vagy gyógyvíz előállításától kezdve az olcsó fűtésen át, akár egy gyógyfürdő üzemeltetéséig. Ez utóbbi azért sem elhanyagolható, mert hatalmas a kereslet iránta, hiszen az ízületi és reumatikus eredetű megbetegedések az egyik leggyakoribbak szerte a világon. A gyógy-turizmus pedig magával vonja a helyi bevételek növekedése mellett a vendéglátóipar bővülését is.

- Gyógynövénytermelés:

Az egyre népszerűbb egészséges és természetes életmód követőinek, valamint a gyógyászatban és a gyógyszeriparban mutatkozó igények kielégítésre az önkormányzatok a gyógynövénytermesztés teljes skáláját kívánják újrahonosítani hazánkban. A leggyakoribb problémákra: a szív- és érrendszeri megbetegedésekre, a cukorbetegségek, sőt az elhízásra is van természetes készítmény. Az értékesítési piac szempontjából nem elhanyagolandó, hogy a gyógyszergyártás is a gyógynövények hatóanyagaira épül!

- Energetika - biodízel, biogáz és egyéb szerves anyagok elgázosítása:

Kiemelt feladat, hogy a lakosság és az ország egyik legnagyobb problémáját, az energiafüggőséget minél több területen feloldják. Ezért az energetika terén nem csak az olcsóbb, de emellett a legkörnyezetkímélőbb megoldásokat helyezzük előtérbe. Ilyen például az alternatív üzemanyagok használata, amihez a szükséges mezőgazdasági és egyéb alapanyagokat is mi magunk és helyben termeljük meg, vagy a hulladékfeldolgozás során a szerves hulladékból előállított biomassza és biogáz energetikai hasznosítása is. De ide tartozik még a nagyobb teljesítményű faelgázosító rendszerek üzembe helyezése a településeken, amivel nem csak környezet kímélően, de energiatakarékosan is megoldható a lakások gázellátása, vagy akár a „távfűtése” is.

- Fűtőanyag, fabrikett és pellet készítés:

Az önkormányzatok a legkisebb és legeldugottabb helyeken is lehetőséget biztosíthatnak a településeknek és a lakosságnak a jövedelemszerzéshez. Bárhol, de a hegyvidéki kis falvakban különösen, ahol alig vannak művelhető területek, az erdők is jó megélhetési lehetőséget adnak. Az elhalt növényzetből, gallyakból fabrikett és pellet készülhet, amihez az összepréselésen kívül semmilyen különösebb technológiai háttér nem szükséges. Viszont az így készült fűtőanyag hőérték igen magas, és hatalmas kereslet van rá a határainkon innen és túl is.

- Benzinkút hálózat:

Az önkormányzatok összefogásával benzinkút-hálózatot létesítünk, ahol más üzemanyag forgalmazók árainál jóval kedvezőbben lehet tankolni, továbbá az alternatív hajtóanyagok forgalmazását is elindítjuk. Az ehhez szükséges mezőgazdasági és egyéb alapanyagokat pedig helyben állítjuk elő.

- Hulladék feldolgozás:

Hulladék és szemét nincs, csak hasznosítatlan nyersanyag. A hulladékfeldolgozás nem csak jelentős mennyiségű munkaerőt kötne le, hanem fontos gazdasági érdeket is jelent, hiszen a nyersanyag előállítás szinte egyetlen hazai lehetősége mellett az energetikai hasznosítás sem elhanyagolható. Emellett a feldolgozáshoz kapcsolódóan az újrahasznosítási lehetőségek végtelen tárházát tudná biztosítani a magyar kreativitás. Ezzel egy új iparág fejlődhet ki, ha a fogyasztói társadalom végtelen hulladéközönét okosan kezeljük. Egy ilyen iparág a városokban és a kisebb településeken is virágozhatna, a magas élőmunka igény és a hozzáadott érték, valamint a különleges gyártási technológiák révén.

- Építőanyag és kellék üzem:

Az önkormányzatok önerős beruházásait, valamint a helyi építkezéseket olcsóbbá tehetik a helyben készült építőanyagok. A betonelem gyártás a legígéretesebb vállalkozások közé tartozik, melynek felhasználási köre igen széles. Emellett a népi építészetben gyökerező újfajta falazóelem gyártási technológiák is bárhol meghonosíthatók.

II. EGÉSZSÉGES ORSZÁG

- Egészséges közétkeztetés:

Már a legkisebb településeken is egyre nagyobb az igény a közétkeztetésre, ami részben az elöregedéssel, részben pedig az elszegényedéssel van összefüggésben. Egy önkormányzat számára ezért elengedhetetlen ennek megszervezése, ahol a minőség épp olyan fontos, mint az olcsó ár. Ezért az alapanyagokat lehetőség szerint helyben termeltetjük meg, az étrend kialakításában és az ételkészítés technológiájában pedig a legkorszerűbb elveket követjük. Így a silány és olcsó, dömpingszerű ellátás helyett az egészséges táplálkozásra helyezzük a hangsúlyt, ami valójában nem is drágább. Az egészség számunkra mindennél többet ér, hiszen egy jól működő önkormányzat legnagyobb kincse, a település lakóinak egészsége!

- Alternatív egészségcentrumok létrehozása:

Egy önkormányzat a megelőzésre helyezi a legfőbb hangsúlyt, ahol a hagyományos orvoslás és gyógyítás lehetőségei mellett a szelíd gyógymódokkal is élhetnének a betegek. Ezért alternatív egészségcentrumokat kívánunk létrehozni, melyek a megelőzési és felvilágosító munkán túl rehabilitációs feladatokat is ellátnak, valamint specializálódva a leggyakoribb panaszokra illetve a helyi sajátságokra, hathatós terápiákat is folytatnának.

- Gyógy-turizmus:

Napjainkban egyre népszerűbbé válnak a regeneráló és gyógyító kúrák. Ezek legtöbbje életmód- és étrendváltásra épül, ami a betegségek jellegétől és súlyosságától függően lehet pár napos, de eltarthat akár hónapokig is. Az önkormányzatok által létrehozandó feldolgozó és léüzemek részben olyan terméket, zöldség és gyümölcsleveket is előállítanak, amelyek alkalmasak az ilyen gyógy-kúrákra. Mivel igazoltan hatékony módszer a megszokott környezetből való kiszakadás a gyógyulni vágyó betegek számára, és az orvosi felügyelet megoldásáról is gondoskodni lehet, ezért bérbe lehet adni az üresen álló házakat vagy a kihasználatlan szobákat, ami bevételhez juttatná a lakosságot. Más országokban, ahol a gyógy-kúráknak már évtizedes hagyománya van, nagyon eredményesen működnek az ilyen „gyógyító” központok.

- Továbbá:

- Szervezett betegségmegelőző felvilágosító munka

- 24 órás orvosi ügyelet megszervezése minden településen

- Egyedül élők vészjelző rendszerének kiépítése

III. OKTATÁS

- Bölcsődei, óvodai szolgáltatások lakóhelyen történő biztosítása

- Felsőoktatási kapacitás optimális kihasználása

- Fogyatékkal élők oktatási specializációja

IV. HANGULAT ÉS KÖZÉRZETJAVÍTÁS

- Az ifjú házasok és az újszülöttek kiemelt támogatása:

Az életkezdést és a családalapítást az önkormányzatok kiemelten támogatják. Ezzel megakadályozzuk a népesség fogyását, elejét vesszük a fiatalok elvándorlásának és segítjük őket a jövőjük építésében.

- Gyermek játszóparkok:

Egy önkormányzat kiemelt feladata az is, hogy a gyerekek számára játszótereket, valamint készség és erőnlétfejlesztő játékokat építsen. Ezek a játszóparkok nem csupán a legkisebbek igényeit szolgálnák ki, hanem kulturált mozgás- vagy pihenési lehetőséget nyújthatnak más korosztályok, a kismamák, a kamaszok és a nyugdíjasok számára is. Célunk olyan „kalandparkok” létrehozása, amik nem csak szórakoztatnak, hanem szellemi és fizikai kihívást is jelent a gyermekek számára.

- Táboroztatás és üdültetés:

Szünidőben az iskolások és óvodások részére, az év további időszakában pedig a nyugdíjasoknak, valamint a családok számára kívánnak az önkormányzatok olcsó üdülési lehetőséget biztosítani.

- Továbbá:

- Segélyezési rendszer ésszerűsítése

- Közmunka megszervezése

- Szervezett idősgondozás

- Szabadidő kulturált eltöltésének biztosítása

- Közterületi fizetett parkolás ésszerűsítése

- Térfigyelő rendszer működtetése

- Nagyvárosi kisállattartás infrastruktúrájának biztosítása

V. TELEPÜLÉSI DEMOKRÁCIA

- Ingyenes települési optikai hálózat biztosítása:

A magas színvonalú távközlési infrastruktúra kiépítése – internet, kábeltévé, telefon – legyen az önkormányzatok feladata. Ezzel lehetővé válik az e-demokrácia alapjainak biztosítása – természetesen tanfolyamszervezéssel kiegészítve. Például nyilvános testületi ülések, közérdekű témákban helyi közvélemény-kutatás és helyi szavazások, kezdeményezések stb.

- Utcabizalmi hálózat megszervezése:

Az önkormányzati testületek létszáma jelentősen csökken, így egy önkéntesekből szerveződő civil-hátország kiépítése mindenképpen fontos. Az utcabizalmi felhívja a figyelmet a szűkebb közösség problémáira, az ellátásra és a kiemelt figyelemre szoruló emberekre, és részt vesz az önkormányzati üléseken. A döntésekről első kézből nyújt tájékoztatást.

- Továbbá:

- Polgármesteri összeférhetetlenség újraszabályozása

- A közvagyonnal való gazdálkodás felelősségének újraszabályozása